AML sorozat - új szabályozási csomag 1.
Új uniós AML-szabályok: mi változik, mikortól kell alkalmazni őket, és miért kell már most megkezdeni a felkészülést?
Elindítom az AML hírek sorozatot, amelyben röviden és – remélhetőleg – érthetően mutatom be az új uniós pénzmosás-megelőzési szabályozás legfontosabb változásait.
Ez az első bejegyzés, ezért kezdjük a nagy képpel: milyen jogszabályok alkotják az új rendszert, mikortól kell alkalmazni őket, és miért érdemes már most foglalkozni a felkészüléssel?
Az Európai Unió 2024-ben fogadta el az új pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni jogszabálycsomagot. A három legfontosabb jogszabály:
- az (EU) 2024/1624 rendelet, vagyis az új pénzmosási rendelet, az AMLR;
- az (EU) 2024/1640 irányelv, vagyis a hatodik pénzmosási irányelv, az AMLD 6;
- az (EU) 2024/1620 rendelet, AMLAR, amely létrehozta az új uniós pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni hatóságot, az AMLA-t.
Az új rendszer Magyarországon is alapjaiban alakítja át a jelenlegi, elsősorban a Pmt.-re és a kapcsolódó hazai végrehajtási szabályokra épülő megfelelési kereteket.
A változás egyik legfontosabb eleme, hogy az AMLR rendeleti formában született meg. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezései főszabály szerint közvetlenül alkalmazandók lesznek valamennyi uniós tagállamban, így Magyarországon is. Az AMLR legtöbb szabályát 2027. július 10-től kell alkalmazni.
Az AMLD 6 rendelkezéseit a tagállamoknak ugyancsak 2027. július 10-ig kell átültetniük saját jogrendjükbe. A magyar jogalkotónak ezért a következő időszakban a Pmt.-t és több kapcsolódó jogszabályt is hozzá kell igazítania az új uniós keretekhez.
Ez azonban nem egyszerűen azt jelenti, hogy 2027 nyarán megjelenik egy új magyar törvény, majd a cégek frissítik a pénzmosás-megelőzési szabályzatuk fejlécét.
Az új rendszerhez új fogalmak, új ügyfél-átvilágítási követelmények, részletesebb kockázatértékelési módszerek, módosuló belső kontrollok, valamint új adatgyűjtési, számítási és jelentési módszerek kapcsolódnak. Az érintett szolgáltatóknak várhatóan nemcsak a szabályzataikat, hanem az ügyfél-átvilágítási folyamataikat, kérdőíveiket, informatikai rendszereiket, kockázati modelljeiket és belső felelősségi rendjüket is felül kell vizsgálniuk.
Az átállás tehát sok esetben nem jogi, hanem egyben szervezeti és informatikai projekt is lesz.
Megkezdte működését az AMLA
Az új rendszer egyik leglátványosabb intézményi változása az AMLA, vagyis az Authority for Anti-Money Laundering and Countering the Financing of Terrorism létrehozása.
A frankfurti székhelyű hatóság működésének két fő területe lesz. Egyrészt közvetlenül és közvetetten részt vesz az európai AML-felügyeletben, másrészt támogatja és koordinálja a tagállami pénzügyi információs egységek, vagyis az FIU-k együttműködését.
Az AMLA-rendelet rendelkezéseinek jelentős része már 2025. július 1-jétől alkalmazandó. A hatóság 2025-ben megkezdte szervezeti kereteinek kiépítését, működésbe lépett az igazgatótanácsa és az ügyvezető testülete, valamint megkezdődött a részletes szabályozási és felügyeleti módszertanok kidolgozása.
2026. január 1-jével lezárult az Európai Bankhatóság, az EBA és az AMLA közötti AML/CFT-feladatok átadása is. Ettől kezdve az európai AML-szabályozás és felügyeleti konvergencia központi szereplője már az AMLA. Az EBA korábban kiadott iránymutatásai ugyanakkor mindaddig alkalmazandók maradnak, amíg az AMLA ugyanazon a területen új iránymutatást nem ad ki.
Az AMLA 2028-ban kezdi meg 40 kiválasztott hitelintézet, pénzügyi intézmény vagy intézménycsoport közvetlen felügyeletét. A kiválasztási és kockázatértékelési modellek tesztelése azonban már 2026-ban megkezdődött, vagyis a felügyeleti rendszer kiépítése jóval az új anyagi szabályok teljes körű alkalmazása előtt zajlik.
Több mint 60 további részletszabály készül
Az új jogszabálycsomag teljes tartalma nem olvasható ki kizárólag a három alapjogszabályból.
Az első szintű rendeleteket és irányelvet nagyszámú másod- és harmadszintű joganyag egészíti ki. Ezek együtt alkotják majd az egységes európai AML-szabálykönyvet, az úgynevezett AML Single Rulebookot.
A másodszintű jogszabályok közé tartoznak a szabályozástechnikai standardok, vagyis az RTS-ek, valamint a végrehajtástechnikai standardok, az ITS-ek. Ezeket jellemzően az AMLA dolgozza ki, majd az Európai Bizottság fogadja el. A kihirdetett standardok közvetlenül alkalmazandók lesznek, külön tagállami átültetés nélkül.
Az AMLA emellett iránymutatásokat is kibocsát. Ezek formálisan nem rendelkeznek ugyanolyan kötelező jogi erővel, mint egy rendelet, a felügyeleti gyakorlat és a megfelelési elvárások szempontjából azonban kiemelt jelentőségük lesz.
Az MNB tájékoztatása szerint az új rendeleti és irányelvi követelmények kiegészítésére összesen körülbelül 62 további jogszabály és szabályozási dokumentum készül. Ezek közül hozzávetőleg 40-et az AMLA dolgoz ki, várhatóan 13 RTS, 6 ITS és 21 iránymutatás formájában.
Már 2026-ban is több olyan tervezet készül, amely közvetlenül befolyásolja majd a kötelezett szolgáltatók működését. Ezek között szerepel például:
- az ügyfél-átvilágítás során beszerzendő információk részletes meghatározása;
- az üzleti kapcsolatok, alkalmi ügyletek és egymással összefüggő ügyletek elhatárolása;
- a vállalkozás egészére kiterjedő kockázatértékelés minimumkövetelményei;
- az üzleti kapcsolatok és ügyletek folyamatos nyomon követésének szabályai;
- a belső szabályzatok, eljárások és kontrollok elvárt terjedelme;
- valamint a pénzbírságok és közigazgatási intézkedések meghatározásának módszertana.
Vagyis több olyan kérdésben, amelyet ma a szolgáltatók a Pmt., az ágazati szabályok és a hazai felügyeleti gyakorlat alapján kezelnek, a jövőben egységesebb és jóval részletesebb uniós követelmények jelennek meg.
Miért nem érdemes 2027-ig várni?
2027 még távolinak tűnhet. A gyakorlatban azonban az átállás nem egyetlen szabályzat frissítéséből fog állni.
Először fel kell mérni, hogy az új követelmények hogyan érintik az adott szolgáltató ügyfélkörét, termékeit, szolgáltatásait és kockázati profilját. Ezt követően módosítani kell a belső szabályzatokat, az ügyfél-átvilágítási folyamatokat, a kockázatértékelési módszertant, az adatbekérő dokumentumokat és adott esetben az informatikai rendszereket is.
Szükség lehet új adatok bekérésére a meglévő ügyfelektől, a kockázati kategóriák újraszámítására, az automatizált monitoringrendszerek módosítására, valamint az alkalmazottak ismételt oktatására is.
Ráadásul a részletszabályok folyamatosan jelennek meg. A cégeknek ezért nemcsak egyszer kell majd felkészülniük, hanem 2026 és 2027 során rendszeresen értékelniük kell, hogy az új RTS-ek, ITS-ek és AMLA-iránymutatások milyen további feladatokat jelentenek számukra.
A nyilvános konzultációk nyomon követése szintén fontos lehet. Ezek során a piaci szereplők már a tervezetek véglegesítése előtt megismerhetik az új szabályozás irányát, jelezhetik a gyakorlati problémákat, és időben megkezdhetik a felkészülést.
A következő időszak ezért nem pusztán várakozási idő. Ez lesz az az időszak, amikor az új európai AML-rendszer tényleges tartalma kialakul.
A sorozat következő részeiben részletesebben is bemutatom majd az egyes változásokat, így különösen az új ügyfél-átvilágítási követelményeket, a kockázatértékelés változásait, az új felügyeleti rendszert és a várható szankciós szabályokat.
2027 még távolinak tűnhet, de az átállás nem egyetlen szabályzat frissítéséből fog állni. Érdemes már most megkezdeni a felkészülést.